A politika mindig is vonzotta az embereket, akik szeretnének valamilyen módon változást hozni a világban. Sok híresség, művész, üzletember vagy éppen sportoló döntött úgy, hogy kilép a nyilvános szerepléséből, és inkább a közélet színpadára lép. Nézzük meg, milyen ismert személyiségek váltottak pályát, és döntöttek a politikai karrier mellett.

Színészek és előadóművészek a politikában

Talán a legismertebb példa a politikai pályára váltó celebek között Arnold Schwarzenegger, a világhírű testépítő és színész esete. A Terminátor-filmek sztárja 2003-ban California kormányzójának választották meg, és nyolc éven át töltötte be ezt a tisztséget. Bár a filmvásznon szinte legyőzhetetlen szuperhősöket alakított, a politikában sem teljesített rosszul: sikerült stabilizálnia az állam pénzügyeit, és számos környezetvédelmi intézkedést is hozott.

Egy másik jól ismert színész, aki politikai szerepet vállalt, a csehszlovák származású Miloš Forman volt. A Száll a kakukk fészkére című Oscar-díjas rendező 1992-ben csatlakozott a cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) színeiben a Cseh Köztársaság parlamentjébe. Bár csak egy ciklust töltött a törvényhozásban, fontos szerepe volt abban, hogy az ország sikeresen végrehajtotta a rendszerváltást követő átalakulást.

Az amerikai közéletben is találunk hasonló példákat. A Herkules-filmek sztárja, Kevin Sorbo 2022-ben indult szenátori választáson Dél-Dakotában a Republikánus Párt színeiben. Bár végül nem nyert, kampánya során számos konzervatív értéket képviselt, többek között a fegyverviselési jogot és a hagyományos családmodell védelmét.

A könnyűzenei előadók közül talán Bono, az U2 énekese a legismertebb politikai szereplő. A világhírű énekes az 1980-as évek óta aktívan részt vesz a szegénység és a járványok elleni küzdelemben, és rendszeresen lobbizik politikusoknál is ezekért a célokért. Bár ő maga nem indult választásokon, rendkívül befolyásos hangja van a nemzetközi színtéren.

Üzletemberek a politikában

A politika iránti érdeklődés természetesen nem csak a művészvilágból érkezőket vonzza. Számos sikeres üzletember is úgy döntött, hogy kipróbálja magát a közéletben is.

Talán a legismertebb példa közülük Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke. A milliárdos üzletember, aki a The Apprentice című valóságshow sztárja is volt, 2016-ban váratlanul bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Bár sokan esélytelennek tartották, végül megnyerte a választást, és 2017 és 2021 között töltötte be az Egyesült Államok legfontosabb közjogi méltóságát.

Hasonló utat járt be a szintén amerikai Michael Bloomberg is. A Bloombergterminálokon alapuló üzleti és médiabirodalom alapítója 2001-ben New York polgármesterének választották meg, és három cikluson át, 2002 és 2013 között töltötte be ezt a tisztséget. Bár 2020-ban rövid ideig ő is elindult az elnökválasztáson, végül nem tudta megszerezni a Demokrata Párt jelölését.

Az üzleti szférából érkező politikusok között fontos megemlíteni még a cseh Andrej Babiš esetét is. A Agrofert konszern alapítója 2013-ban lépett a politika színterére, amikor megalapította a populista ANO mozgalmat. 2017-ben pártjával megnyerte a parlamenti választásokat, és 2017 és 2021 között Csehország miniszterelnöke volt.

Sportolók a politikában

A politika iránti érdeklődés természetesen nem csak az üzleti vagy a művészvilágból érkezőket vonzza. Számos sportoló is úgy döntött, hogy kipróbálja magát a közéletben.

Az egyik legismertebb példa erre kétségkívül Manny Pacquiao esete. A filippínó ökölvívó, akit a "bokszolás istenének" is neveznek, 2010-ben kezdett el politizálni, amikor bekerült a Fülöp-szigetek kongresszusába. 2016-ban pedig szenátorrá választották, tisztségét pedig 2022-ig töltötte be. Pacquiao karrierje csúcsán döntött úgy, hogy a politika felé fordul, és igyekszik javítani hazája szociális és gazdasági helyzetén.

Egy másik híres sportoló-politikus Vitali Klicsko, az ukrán bokszoló. A nehézsúlyú világbajnok 2014-ben aktívan részt vett az Euromajdan-tüntetésekben, amelyek a pronyugati kormány bukásához vezettek. Ezt követően Kijev polgármesterének választották meg, és ezt a tisztséget azóta is betölti. Klicsko kulcsszerepet játszott abban, hogy a főváros ellenálljon az orosz inváziónak 2022-ben.

Az Egyesült Államokban is találunk hasonló példákat. Az NBA-ben világhírűvé vált Kareem Abdul-Jabbar 1994-ben indult a kaliforniai szenátusi választáson a Demokrata Párt színeiben, de végül nem nyert. Az NFL-ből érkező politikus Colin Kaepernick pedig 2016-ban kezdett el térdelve tiltakozni a rendőri erőszak és a feketék elnyomása ellen az amerikai himnusz eljátszása közben, ezzel komoly vitákat generálva.

Tudósok és értelmiségiek a politikában

A közéleti szerepvállalás természetesen nem csak a művészekre, üzletemberekre vagy sportolókra jellemző. Számos tudós és értelmiségi is úgy döntött, hogy a politika színterén próbálja meg elérni céljait.

Ennek talán legismertebb példája a Nobel-díjas közgazdász, Amartya Sen esete. A neves indiai tudós az 1970-es évek óta aktívan részt vesz a szegénység és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben, és rendszeresen ad tanácsokat politikusoknak is. Bár ő maga nem indult választásokon, véleményformáló szerepe megkérdőjelezhetetlen a globális fejlesztéspolitika területén.

Hasonló utat járt be a Nobel-díjas fizikus, Steven Weinstein is. Az elismert tudós az 1980-as években aktívan részt vett a nukleáris leszerelésért folytatott küzdelemben, és rendszeresen lobbizott a politikusoknál is ezért a célért. Weinstein később a Clinton-adminisztráció tudományos tanácsadó testületének is tagja volt.

Az értelmiségiek közül talán a legismertebb példa Noam Chomsky esete. A világhírű nyelvész és filozófus évtizedek óta kritizálja az Egyesült Államok külpolitikáját, és rendszeresen szólal fel a háborúk, az imperializmus és a kapitalizmus ellen. Bár ő maga nem indult választásokon, munkássága komoly hatással volt a baloldali, anti-establishment mozgalmakra szerte a világon.

Összességében elmondható, hogy a politika iránti érdeklődés a legkülönbözőbb területekről érkező celebeket vonzza. A művészek, üzletemberek, sportolók és értelmiségiek egyaránt próbálják kamatoztatni ismertségüket és befolyásukat a közéletben, azzal a céllal, hogy valamilyen módon jobbá tegyék a világot. Bár a siker változó, annyi biztos, hogy a politika színpadán is megjelennek azok az arcok, akiket egyébként a szórakoztatóiparból, a gazdaságból vagy a tudományos életből ismerünk.

Persze, folytassuk a cikket.

Míg a fent említett példák mind híresebb és ismertebb személyiségekről szólnak, akik a politika felé fordultak, vannak olyan esetek is, amikor kevésbé közismert emberek döntöttek úgy, hogy közéleti szerepet vállalnak. Ezek a történetek talán még érdekesebbek, hiszen megmutatják, hogy a politikai pálya nem csak a reflektorfényben lévők kiváltsága.

Vegyük például a lengyel Róża Thun esetét. Thun asszony karrierjét a Lengyelországban és Európában egyaránt ismert Thun család hátterével kezdte, de nem elégedett meg a passzív közéleti szereppel. 2009-ben bekerült az Európai Parlamentbe, ahol 2019-ig töltötte be mandátumát. Bár nem volt olyan közismert, mint például Angela Merkel vagy Emmanuel Macron, Thun asszony aktív és ütőképes politikusnak bizonyult, aki számos fontos ügyben emelte fel a hangját, legyen szó az uniós menekültpolitikáról, a jogállamiságról vagy éppen a klímavédelemről.

Hasonló példa a magyar Hadházy Ákos esete is. Hadházy korábban orvosként dolgozott, de 2014-ben úgy döntött, hogy a politika felé fordul. Függetlenként indult az országgyűlési választásokon, és meglepetésre be is jutott a parlamentbe. Azóta is aktív szereplője a magyar közéletnek, gyakran emel szót a korrupció, a visszaélések és a hatalommal való visszaélések ellen. Bár nem tartozik a politikai elit tagjai közé, Hadházy Ákos mégis fontos hangja a magyar demokráciának.

Egy másik figyelemreméltó példa a német Luisa Neubauer esete. A fiatal környezetvédő aktivista 2019-ben csatlakozott a Fridays for Future mozgalomhoz, és azóta is aktívan részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. Bár ő maga nem indult választásokon, Neubauer mégis fontos szereplője a német közéletnek: rendszeresen szólal fel a politikusok előtt, és igyekszik nyomást gyakorolni rájuk, hogy komolyabban vegyék a klímavédelmet.

Természetesen a politikai pályára lépő celebek és közéleti szereplők motivációi is eltérőek lehetnek. Míg vannak, akik a változtatás vágya vagy az altruista célok miatt döntenek a közélet mellett, mások inkább a hírnév, a hatalom vagy az anyagi előnyök miatt választják ezt az utat. Donald Trump esete jó példa erre: a milliárdos üzletember valószínűleg elsősorban a presztízs és a befolyás növelése miatt indult az elnökválasztáson, és nem feltétlenül azért, mert égette volna a változtatás vágya.

Ugyanakkor az is előfordul, hogy egy-egy közéleti szereplő pályája során változik meg a motivációja. Jó példa erre Arnold Schwarzenegger esete: a színész-testépítő kezdetben feltehetően a hírnév és a hatalom megszerzése miatt vágott bele a kaliforniai kormányzói pozícióba, de aztán fokozatosan elkötelezett környezetvédővé és reformerrá vált. Hasonló utat járt be Manny Pacquiao is: a filippínó ökölvívó először inkább a személyes presztízs növelése miatt lépett a politika színterére, de később egyre inkább a hazája problémáinak megoldása hajtotta.

Összességében elmondható, hogy a politika iránti érdeklődés és elkötelezettség a legkülönbözőbb területekről érkező szereplőket vonzza. Míg a hírességek, celebek politikai szerepvállalása gyakran a reflektorfényben zajlik, vannak olyan kevésbé ismert szereplők is, akik szintén fontos hangjai a közéletnek. A motivációk is eltérőek lehetnek: van, aki a változtatás vágya, mások inkább a személyes érdekek, a hatalom vagy a presztízs miatt döntenek a politikai pálya mellett. Mindez jól mutatja, hogy a politika színtere korántsem egységes, és a legkülönbözőbb szereplők próbálják meg a maguk módján jobbá tenni a világot.